| Alapszabály |
A Szülészeti Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság Közhasznú Egyesület AlapszabályaMódosításokkal egységes szerkezetbenA 2001. augusztus 28-án megalapított, Szülészeti Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság Közhasznú Egyesület 2007. február 15. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a következőkben állapítja meg. A módosításokat dőlt betűs írásmóddal jelöltük. 1 Elfogadta a 2001. november 21-én megtartott megismételt alakuló közgyűlés Általános rendelkezések1.Az Egyesület neve: Szülészeti Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság Közhasznú Egyesület Az Egyesület neve angol nyelven: Hungarian Preventive Scientific Society of Obstetrics and Gynaecology Az Egyesület rövidített angol neve: rövidített neve: HPSSOG Székhelye:1036 Budapest, Bécsi u. 61. Levelezési címe: Schöpf-Merei Ágost Kórház 1092 Budapest, Bakáts tér 10. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Az egyesület tagjai évente egy alkalommal, a tárgyév március 31-ig az Egyesület közgyűlése által meghatározott tagdíjat kötelesek megfizetni. 2007 évre vonatkozóan a tagdíj mértéke az orvosi szakképesítéssel rendelkező tagok tekintetében 3.500,-Ft, míg az egyesület más tagjai tekintetében 2.000,-Ft. 2.Az Egyesület célja: A XXI. század elején a betegségek megelőzése iránti igény mind az orvostársadalom, mind pedig a betegek részéről megnövekedett. Ezen igények kielégítése érdekében az egyesület célja egy olyan szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a korszerű megelőzés lehetőségeinek bemutatását, a már meglévő prevenciós lehetőségek továbbfejlesztését tudományos kutatómunka végzése útján, a prevenciós lehetőségek lehető legszélesebb körben történő terjesztését, oktatását. E cél érdekében felvállalja a Szülészeti Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság Közhasznú Egyesület Lapja című folyóirat kiadását. A cél elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: országos és nemzetközi továbbképző konferenciák, szimpóziumok megszervezése, ösztöndíjak meghirdetése, pályázatok kiírása meghatározott, az egyesület céljaihoz szorosan kapcsolódó témakörökben, egészséges életmódot népszerűsítő, országos felvilágosító kampányokat, lakossági szűréseket, népszerűsítő kampányokat szervez, megszervezi a különösen hátrányos helyzetű lakosság felvilágosítását, népszerűsíti az egészséges életmódhoz való jogot, támogatja az egészséges életkezdetet, valamint előadásokat, képzéseket, továbbképzéseket, vitafórumokat és országos és nemzetközi konferenciákat szervez, együttműködik más szakmai, civil szervezetekkel. E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése3.Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagfelvétel ügyében történő döntés az Elnökség hatáskörébe tartozik.1 Az Egyesület tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet az egyesület működésében. Az elnökség döntésével javasolhatja tiszteletbeli tagi pozíció adományozását az Egyesület bármely támogatójának. Az Elnökség egyhangú határozattal dönt a tiszteletbeli tagi pozíció adományozásáról. Tiszteletbeli tagi pozíció adható különösen azon támogatóknak, akik az egyesület közhasznú munkáját elősegítik, az egyesület célkitűzéseit széles körben ismertté teszik, támogatókat, pályázati lehetőségeket szereznek az Egyesületnek. Az Egyesület tiszteletbeli tagja az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, részt vehet az Egyesület munkájában, és annak rendezvényein, javaslatokat tehet véleményt nyilváníthat. Tagdíjat nem köteles fizetni. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán-vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. 4.Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A pártoló tag egyesületi tagsága megszűnik a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, kilépéssel vagy kizárással. A tiszteletbeli tagi pozíció megszűnik a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, kizárással, kilépéssel. 5.A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. 6.A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen vétkes, felróható magatartásával vét. 1 Különösen vétkes, felróható magatartást valósít meg az a tag aki:
A kizárásról a jelen alapszabály 9. pontjában rögzítettek szerinti rendkívüli közgyűlésen kell dönteni. A kizárásra vonatkozó indítványról, annak okának és indokának megjelölésével a tagot a közgyűlés időpontját tartalmazó meghívóban kell értesíteni azzal a felhívással, hogy a tag a közgyűlés előtt felszólalhat, védekezése alapjául szolgáló nyilatkozatait, indokait dokumentumait előadhatja a határozat meghozatala előtt, azonban távol maradása – a szabályszerűen kézbesítet meghívó esetén – nem akadálya a tag kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának. A tagkizárásra irányuló határozatot a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Amennyiben tagdíjhátralékkal kapcsolatos a kizárás, úgy a tagot postai úton kell felszólítani a következményekre való utalással arra, hogy tartozását 8 napon belül teljesítse. Amennyiben a tartozást ezen határidőn belül sem rendezi, úgy a közgyűlés a tagot kizárhatja. A kizáró határozatot tértivevénnyel, postai úton kell a kizárt tag részére kézbesíteni. A tag a kizáró határozat ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A tagok jogai és kötelezettségei7.Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható és minden tag jogosult a választásra. 1 8.Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az Egyesület szervei: közgyűlés és tisztségviselők9.Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a tagok összessége alkotja. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van.1 A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlések ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.1 A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, továbbá az éves beszámoló jóváhagyása1 és ezzel egyidejűleg a közhasznúsági jelentést elkészítése az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. A közhasznúsági jelentés elfogadása is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordíthatja. E kérdéskörben történő döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az éves beszámoló jóváhagyásához a közgyűlésen jelenlévők egyszerű többségének, nyílt szavazással hozott elfogadó határozata szükséges.1 Az alapszabály módosításához, az Egyesület feloszlásának kimondásához és más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához1 a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, azonban a határozatképtelen közgyűlés csak akkor válik határozatképessé, amennyiben a következményekre már az eredeti közgyűlési meghívóban felhívták a tagok figyelmét.1 A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 7 (hét) napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. AZ Elnökség10.A közgyűlés 5 (öt) főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök és főtitkár. A közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 (öt) évre választja. Az elnökség újraválasztható. A közgyűlés 2007. február 15-én 5 (öt) év határozott időre, 2012. február 15-ig terjedően megválasztotta: Dr. Lun Katalint (1026 Budapest, Bimbó u. 154. szám alatti lakos, an.: Szigeti Mária) Dr. Garamvölgyi Györgyöt (1044 Budapest, Jegenyefa u. 13. szám alatti lakos, an.: Székely Edit) Dr. Szőnyi Györgyöt (9178, Hédervár, Fő u. 28. szám alatti lakos, an.: Hideg Anna) Szabó Lászlót (1117 Budapest, Baranyai u. 26. szám alatti lakos, an.: Szabari Katalin) Dr. Széll Andrást (1026 Budapest, Endrődi S. u. 60/b szám alatti lakos, an: Kovács Erzsébet) Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni. Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább kétszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére az Elnökség minden tagját a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. 11.Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 (tizenöt) napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni. A közgyűlés és az Elnökség valamennyi határozatát nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlés és az Elnökség határozatait a határozat meghozatalától számított 15 napon belül, 15 napra ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén, nyilvános helyen, erre a célra létesített hirdetőtáblán. A testületi döntések nyilvánosságra hozataláról az Egyesület főtitkára köteles gondoskodni.1 12.Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a főtitkár kezeli. 13.Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. A felügyelő bizottság14.Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál három tagú Felügyelő Bizottság működik. A közgyűlés 2007. február 15-én 5 (öt) év határozott időre, 2012 február 15-ig terjedően Felügyelő Bizottsági tagnak megválasztotta az alábbi személyeket: Dr. Schleffer Ödön (1088 Budapest, Múzeum u. 15./A. szám alatti lakos, an.: Lénár Klára) Dr. Gerencsér Zsolt (2000 Szentendre, Szentlászlói út 78/B szám alatti lakos, an.: Márhoffer Annamária,) Dr. Halász László (1122 Budapest, Baross u. 54/A. szám alatti lakos, an.: Kovács Hajnal Éva,) A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
Ha a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelő bizottság működése15.A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén alelnököt) választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. A könyvvizsgáló16.Az Egyesület könyvvizsgálójává az választható1, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A közgyűlés 2007. február 15-én 5 (öt) év határozott időre, 2012. február 15-ig terjedően könyvvizsgálónak megválasztotta az alábbi személyt: Östörné Tarcsányi Katalin, (a.n.:................................, cím: 1028 Budapest, Aszu u. 37., Könyv. bej. száma: MKVK 003062. A könyvvizsgáló újraválasztható. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, az Elnökség köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi. A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:
A könyvvizsgáló az Egyesület ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a legfőbb szerv ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a vezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy az Egyesület vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kérni. Ha a gazdasági társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni. Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:
A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. A felügyelő bizottság és a könyvvizsgálóra vonatkozó közös szabályok17.Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alakuló közgyűlésen jelenlévő alapító tagok választották meg. 1 Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót az Egyesület legfőbb szerve választja meg. Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Összeférhetetlenségi szabályok18.Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait. Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat. Az Egyesület képviselete19.Az Egyesület képviseletére az elnök, az alelnök, a főtitkár és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt e négy személy közül ketten közösen, együttesen tehetnek. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy (elő)nyomtatott elnevezése fölé az Egyesület elnöke, alelnöke, főtitkára, titkára közül bármely kettő képviselő együttesen írja alá a nevét. A képviselők közül bármely kettő együttesen jogosult rendelkezni az Egyesület bankszámlája felett. A 2007. február 15-i 5 (öt) év határozott időre megválasztott képviselők neve:, Dr. Lun Katalint elnök, Dr. Garamvölgyi Györgyöt alelnök, Dr. Szőnyi György főtitkár, Szabó László titkár. Közhasznúsági nyilatkozatok20.Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
21.Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá – amennyiben tagsággal rendelkezik – biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Kiadványok: Szülészeti Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság Egyesület Lapja
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak. 22.Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 23.Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 24.Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 25.Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 26.Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. Vegyes rendelkezések27.Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 28.A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a közgyűlési határozatok az irányadók. A jelen egységes szerkezetbe foglalt, módosított alapszabályt az Egyesület 2007. február 15-én megtartott közgyűlése elfogadta. Kelt, Budapesten, 2007. február 15.
Az okiratot készítettem és Ellenjegyzem: .................. ügyvéd |
